Az elhúzódó meg nem oldott konfliktusok leggyakrabban a párkapcsolatokban jelentkeznek. Sok válás elkerülhető lenne, ha időben segítséget kérnének. Ha mégis sor kerül a válásra, szintén érdemes szakemberhez fordulni a gyermekek biztonságos jövője érdekében.
A 90'-es évekkel kezdődően több olyan szorongásos emberrel találkozom, akik sok éves munkaviszony után pályaelhagyásra és ezáltal pályamódosításra kényszerülnek.
Szintén a pályával kapcsolatos az elakadás azoknál a rendelésen megjelenő pályakezdő fiataloknál, akik az idősebb generációnál ismert „kapuzárási pánik”-hoz hasonlóan ma „kapunyitási pánik”-kal jelentkeznek.
A kliensek következő csoportja a testi panaszoktól szenvedők, az orvosoktól negatív leletek halmazát összegyűjtő emberek, akik végül általában megbízható orvosuk tanácsára jönnek el pszichoterápiára. Ők sokszor előítélettel gondolnak erre a lehetőségre, holott irodalomból, médiából tájékozódnak, és ismerik a hosszan tartó díszkomfort érzés, szorongás megbetegítő hatásának fogalmát.
A több évtizedes praxis mondatja velem, hogy még mindig sok az előítélet a pszichoterápiával kapcsolatban, holott rengeteg betegség megelőzhető lenne ha a kezdeti problémáknál igénybe vennék a segítséget.
A pszichoterapeutát felkereső ember ha érzi a biztonságot nyújtó légkört, őszintébben képes szembenézni magával, mint eddig. Meglepve tapasztalja már az első óra végén, hogy más szempontokat is észrevesz, másképp szemléli önmagát.
Számtalanszor megtörténik, hogy miután a kliens átértékeli saját helyzetét, már nincs szüksége hosszabb pszichoterápiára.
Az utóbbi években megfigyeltem , hogy a rövidebb terápiák gyakoribbak és egyre inkább becsülöm, ha hamar megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyekkel az ember élete élhetőbbé válik.
